A filmezésről

A következő tartalom a http://www.videopraktika.hu/articles/136 oldalról származik

A filnezés

A film- vagy televíziós kép egy keret: egy olyan ablakra hasonlít, amelyen keresztül szemléljük a világot. A filmkészítő feladata, hogy meghatározza, mit vág ki az egész térből, mi kerül ebbe a keretbe. Ezeket a síkmetszeteket nevezik plánoknak. Egy jó filmben különböző képkivágások váltogatják egymást. A hasonló beállítások hamar unalmassá válnak. Mivel leginkább az emberhez tudunk viszonyítani, a plánok meghatározása is innen származik. Három alaptípusa ismert.

A totál plán, mint azt neve is elárulja, megmutatja a teljes alakot, tetőtől talpig. A szekond plán félközeli, a teljes alaknál valamivel kisebb, míg a premier plán egészen közeli, csak egy kezet, vagy arcot jelent.
Ezt a három alap-plánt azután tovább lehet finomítani.

A nagytotál távlatokat mutat, érzékelhető benne a térbeli elhelyezkedés. Elsősorban tájképeknél használjuk. Ezzel a képkivágással nagyon óvatosan kell bánni a videónál. A kis méretű, alacsony felbontású televíziós képen elvesznek, összemosódnak a részletek.

Kistotálnál nem csak embert, embereket látunk teljes alakban, hanem érzékeljük az ő(ke)t körülvevő környezet is.

A totál, amikor valami, vagy valaki teljes egészében látható és kitölti a képmezőt.

Az amerikai western filmekben előszeretettel használják azt a beállítást, amikor egy vagy több ember combközéptől felfelé látszik. Ez a bőszekond, vagy más néven amerikai plán.

A szekond plánban érzékeltethető leginkább az emberek egymáshoz való viszonya.

<= szekond plán

A szűkszekond, a hivatalos fotográfiákról ismert mellkép.

<= szűkszekond

A legtöbb részletet a közeli, vagy premier plán adja. Például egy emberi arc tölti ki az egész képet. Ez a kiemelés eszköze. Az arc mimikája ebben a beállításban a legkifejezőbb.

Ha még ennél is kisebb részletet mutatunk csak, például a szájat, szemet vagy a kézfejet, azt szuper plánnak nevezzük. Ezt az utóbbi két plánt a filmművészet alkotta meg.

A kamera elhelyezése

Az sem mindegy, hogy az adott térben milyen magasan helyezzük el a kamerát. A szemünkkel egyvonalban tartott kamera azt rögzíti, amit mi is nap mint nap látunk. Időnként izgalmas lehet szokatlan látószögből is megszemlélni a világot. Egy felnőtt ritkán veszi a fáradtságot, hogy egy gyermek szemmagasságából nézze a körülötte zajló eseményeket.

Amikor a kamera alacsonyabbra kerül a normál szemmagasságnál, alsó gépállásnak nevezzük, ha már majdnem a földet éri, békaperspektívának. A videokamera elforgatható keresője lehetőséget nyújt arra is, hogy például külön segédeszköz nélkül is, egy tömeg fölé emelkedjünk. Ez a felső gépállás. Némi tornamutatványt kíván, de átláthatóvá teheti a teret. Ha már létrára állunk, vagy valamilyen eszközzel jobban elrugaszkodunk a földtől, azt madárperspektívának nevezzük. Óvatosan használjuk az alsó és felső gépállást portré fotografálásakor, ugyanis dramaturgiai jelentése van. Ha valakit alulról fényképezünk, azzal azt az érzetet keltjük, mintha a néző fölé emelkedne. Hatalmasságot, erőt jelent ez a gépállás. Ezzel ellentétben, ha valaki fölé emelkedünk a kamerával, akkor szinte „lenézzük”, kicsivé, jelentéktelenné tesszük.
A képkivágások váltogatása adja filmünk dinamikáját. Ezek a törvényszerűségek érvényesek a filmtörténet kezdetétől, a némafilmektől egészen napjainkig.

Kameramozgás

A mozgókép alapvető jellemzője, hogy a kép mozog. Mozgásban van a felvétel tárgya, vagy mozog a kamera, esetleg mindkettő. Persze ez nem jelenti azt, hogy állandóan mocorogni kell. Időnként szükség van nyugodt, stabil képekre is.

Mozoghat a kamera azért, hogy bemutassa, leírja számunkra az őt körülvevő teret. Mint azt a plánoknál már említettem, a nagytotált videofelvételeknél ajánlatos elkerülni. Inkább egy szűkebb kivágásban, lassú kameraforgatással, „panorámázással” mutassuk meg a környezetet. Ez történhet vízszintesen, függőlegesen, vagy ezek kombinálásával.

Amikor felvételünk tárgya csak annyit mozdul el, hogy még éppen nem esik ki a képből, kicsi igazítással lehet a kép kompozíciójának egyensúlyát helyreállítani. Ha már a helyváltoztatása ennél nagyobb, akkor svenkeléssel követjük nyomon. Ezekben az esetekben a kamera rögzített helyen van, csupán a függőleges vagy vízszintes optikai tengely körül forog el.

Változtathatjuk kameránk magasságát. Az erre szolgáló eszközt hívják kránnak.

Az egyes plánokat nem csak élesvágással, hanem az időben folyamatos mozgással is válthatjuk. Ez a belsővágás. A kamerával közeledhetünk, távolodhatunk, „magyarul” fáhrtolunk. A filmgyártásban ezt nagyon bonyolult eszközök segítik. A legismertebb a fáhrtkocsi. Pénz szűkében a fáhrtkocsi, némi leleménnyel helyettesíthető. Beleülhetünk egy áruházi bevásárlókocsiba, vagy guggolhatunk gördeszkán. Az autó ablakán kihajolva is készíthetünk felvételeket. Ügyeljünk (a testi épségünk mellett) arra, hogy minél rövidebb gyújtótávolságot használjunk és a kamera „felfüggesztése” minél ruganyosabb legyen. Csak sima úton kísérletezzünk! Segít, ha a kerék nyomását csökkentjük.

A kamera mozgatásához legkézenfekvőbb a láb. „Lábfáhrtnak” nevezik, amikor az operatőr a kamerát kezében tartva, gyalogszerrel mozog a térben. Sokat kell gyakorolni a sima mozgást, hogy elfogadható, kevéssé döcögő képet kapjunk. Segítségünkre lehet az előző fejezetben megismert Stadicam, vagy a kamera optikai képstabilizátora. Amennyiben kifordítható LCD keresővel rendelkezik kameránk, úgy hallatlanul megnő mozgásunk szabadsága. Nem csak szemmagasságból filmezhetünk, hanem kihasználhatjuk az alsó és felső gépállásokat is, mindezt akár séta közben, egymással kombinálva is.

Különóra

Szombatra a következők kellenek:
Matematika füzet, számológép
+ a következő feladatok:
http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2005/e_angol_fl.pdf    => Ezekből csak az olvasott és a nyelvhelyesség kell, a magnót, ha tudjátok nyomtassátok ki, mert azt itt hallgatjuk meg!!!

01.31-01.-04

HÉTFŐ:

Fizika: Pénteken dolgozat

Matek: házi a /1 a;b;c;d és a / + Szerdán dolgozat

Biosz: a szivacsoktól tanulni a tüskésbőrűekig, mert felelünk!!

KEDD:

Nyelvtan: munkafüzet: 34/1/a,b=>füzetbe; 36/3/a; 35/2/a,b; 31/4/a,b;

Irodalom: A magyarokhoz II.-ben keresni 5 költői kifejezőeszközt példával; felelés A magyarokhoz I 1-2-3.versszakából+ A magyarokhoz II-ből az 1-5-6. versszak kívülről

Matek: Zöldkönyv: 977,978, 987, 1021, 1022

Német: mondatfordítás; pénteken dolgozat

Töri: tk. 84.oldalon Könyves Kálmán törvényeit elolvasni összehasonlítani I. Lászlóéval, illetve kiírni belőle a büntetéseket

SZERDA:

Hittan: Lázár feltámadása és a naini ifjú történetéből felelünk


Angol: szódolgozat

CSÜTÖRTÖK:

Német: Pénteken dolgozat az alárendelt tárgyi mellékmondatokból


Angol: Emeltes tk: 54-55;74-75


Biosz: következő órán felelés a laposférgekből

PÉNTEK:

Kémia: felelés az aldehidektől


Töri: III. Béla életét kijegyzetelni a füzetbe


Irodalom: Felelés Berzsenyi ódáiból


Fizika: Dolgozat a II. témakörből, azaz az elektrosztatikából


Angol: emeltes könyv: 66-67. oldal + a szavak, amit pénteken emeltes órán írtunk ki

Péntekre kell!!!

Sziasztok!
A képek nem saját tartalmak, hanem az Angol feleletválasztós tesztkönyvből származnak!
Péntekre a következőket kell megcsinálni illetve elhozni:

Illetve kell a kémia, a matek és a német felszerelés!!!

A kezdőbetűk-dolgozathoz az elmélet

 Ezek a nyelvtani szabályok a http://mek.niif.hu/01500/01547/01547.pdf oldalról származnak!

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK

143. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk, de egyes meghatározott
esetekben naggyal is. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. Mivel azonban a
tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban, külön fejezetben tárgyaljuk őket.
A kis kezdőbetűk
144. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret, virágzik; elnök, ország, párt; drága,
fenséges; három, kevés; ami, bármennyi; itt, most; ejha, nahát, ugye, és, jóllehet; stb.
Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú, kellemes
hangulatú és jelentésű szavakat is: béke, szabadság, felszabadulás, haza, élet, tavasz,
édesanya, család stb. (De vö. 149., 150.)
145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat,
a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat: a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap,
ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a
francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb.
146. A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok
stb. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus,
légkörkutatási szimpózium,  Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok stb. (Vö. 191.)
147. Kisbetűvel kezdjük a népek, népelemek, népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt,
kínai, magyar, orosz, szlovák, palóc, sváb, szász, székely, indián, néger; finnugor, germán,
román, urál-altaji, nyugati szláv; stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz, felekezetekhez
tartozást jelentő szavak: buddhista, katolikus, mohamedán, református stb.

A nagy kezdőbetűk
149. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül
nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket,
kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen
tisztelt Asszonyom és Uram!
A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
154. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket, az állatneveket,
a földrajzi neveket, a csillagneveket, az intézményneveket, a márkaneveket, a címeket
a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a
tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel
kezdünk: Szőke (családnév), de: szőke (hajszín); Fakó (tónév), de: fakó (színnév); Mór
(helységnév, személynév), de: mór (népnév); Hollófészek (hegy neve), de: hollófészek (a holló
fészke);
b) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a
tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási
szabályok szerinti formákhoz: Thököly, Werbőczy, Központi Fizikai Kutatóintézet; Pepsi-Cola,
Rutascorbin; stb. Másrészt arra kell törekednünk, hogy a toldalékos alakok leírására olyan
megoldást találjunk, amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel, Wittmann-né,
New York-i stb.
A személynevek
155. Mind a családneveket (vezetékneveket), mind a keresztneveket (utóneveket) nagy
kezdőbetűvel írjuk: Bakos, Deli, Körmendi, Szántó; Éva,
157. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők:
a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában
megőrizzük: Beythe, Kemechey, Orczy, Sigray, Thewrewk, Vay
b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki, ezért az eredeti
formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Batsányi – Bacsányi).
Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi
személy által rögzített, korunkhoz legközelebb eső formát kell használni, s azt kell következetesen
érvényesíteni: Apafi, Batsányi, Kazinczy, Lorántffy, Verseghy stb.
Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket Dezsőfi, Rákóczy, Teleky stb.
c) Az olyan névformák, melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól, de már hosszú és következetes
hagyományuk van írásgyakorlatunkban, ebben a formában használandók: Bocskai,
Rákóczi, Zrínyi; Apáczai Csere, Tsétsi János; stb. –
158. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter,
Kunszabó, Nagygyörgy, Tóthmátyás, Vörösbaranyi stb.
A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi
jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky, Endrődy-Somogyi,
Kerpel-Fronius, Konkoly-Thege stb.
A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet:
Baróti Szabó, Csokonai Vitéz, Kőrösi Csoma, Tótfalusi Kis stb.
160. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó, személynévként használt nevek általában
nagy kezdőbetűsek: Allah, Boldogasszony, Hadúr, Isten,
161. Mind régi (eredeti és jövevény), mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket
mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla, Piroska, Jolán
162. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül, azaz kötőjel nélkül
illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat, jeleket, képzőket), mint a közszavakhoz: Dózsát,
Kossuthhoz, Szemeréről, Táncsics Mihálynak, Ilosvai Selymes Péternél, Vörösmartyé, a
Hunyadiak; jókais, madáchi, petőfieskedők; stb. – De: Táncsics Mihály-i, Ilosvai Selymes
Péter-es stb. (Vö. 165.)
163. A mássalhangzóra végződő személynevek -val, -vel (és néha -vá, -vé) ragos formájának
írásában a következőképpen járunk el:
a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük:
Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal stb. (Vö. 83.)
b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt
változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai
formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik, a -val, -vel (és néha a -vá,
-vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön:
Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb. (Vö. 94.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a
keresztneveket: Bernadettel, Marcellal v. Marcellel, Mariannal stb. (Vö. 62., 94.)
164. Az -i és az -s melléknévképzővel, az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű
és összetett (egybeírt), illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel
kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi, mikszáthos, marxista,
leninizmus; tóthpáli, kispéteres; erdey-grúzi, rippl-rónais; stb. – De ha a személynév két vagy
több elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához
kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések), Eötvös József-i
(iskolareform), Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb.
165. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan, nagy
kezdőbetűs formájához: az Árpádok, a Kisfaludyak; a Kossuthok, Petőfik, Táncsicsok kora; az
Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. (Vö. 162.)
A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában)
stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést, haragot stb.
érzékeltetheti.
167. Személynév – akár egy-, akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Ilyenkor
a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király, Bánk bán, Kovács
államtitkár, Dobay szakaszvezető, Polgár doktor, Németh mérnök, Moharos kartársnő, Inotai
úr, Zsófi néni, Noszty fiú; Vajda Elemér akadémikus, Somogyi Béláné főelőadó, Sárosi János
marós, Erdélyi Ilona tudományos kutató, Szalay Tamás érdemes művész; stb. [Vö. 140. a)]
Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől, sőt fantázianevektől),
amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek, különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család, Csák nemzetség, Előre brigád, Nyék törzs,
Radnóti őrs; Ady Endre úttörőcsapat, Zalka Máté lövészezred; stb.
168. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen
jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuthnóta
= Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a
köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj,
Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdykastély;
Konkoly-Thege-érem; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany
János-idézet, Bartók Béla-emlékév; stb. [Vö. 140. b), 169.]
A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk
a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád, Deák-párt, Földényi-kórus,
Lenkey-század, Marót-csoport, Szemere-kormány; Szent Benedek-rend; stb.
Az uralkodóházat jelentő ház, család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez:
Árpád-ház, Anjou-ház, Habsburg-ház, Jagelló-ház; Bourbon-család; Tudordinasztia;
stb.
169. Az egy- vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával
(többnyire -i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű
kapcsolatok. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori, Mátyástemplomi;
Jókai-regénybeli, Kossuth-díjas, Zrínyi-soros, Mária-arcú, Kodály-módszerű,
Herkules-erejű; Konkoly-Thege-érmes, József Attila-díjas; Hadrovics–Gáldi-szótárbeli, stb.
[Vö. 140. b), 168.]
170. Ha egymástól különírt, személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez
(Julianus barát) egy újabb főnév (pl. szobor) kapcsolódik, ez elé nem teszünk kötőjelet:
Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, Szent István vértanú plébániatemplom, Jeremiás
próféta kolostor stb. (Vö. 167.)
171. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez:
Eötvös-féle, Wesselényi-féle, Munkácsy-szerű, Joliot-Curie-féle; Erdey-Grúz–Schay-féle;
Paál László-szerű, Szinyei Merse Pál-szerű; stb. (Vö. 141.)
A földrajzi nevek
173. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek (pl. Szeged
stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az
egybeírás mutatja (pl. Tiszántúl, Szombathely stb.); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a
többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki
(pl. Zsivány-patak, Apáthy-szikla, Dél-Amerika stb.); a különírt tagokból álló nevek (pl. Olasz
Köztársaság, Pillányi út stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés
érzékelteti az összetartozást. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában
is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más-más
dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név), de: Hűvösvölgy
(városrésznév); Ferenc-hegy (domborzati név), de: Ferenc körút (utcanév); Sáros-patak
(víznév), de: Sárospatak (helységnév); stb.
174. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó), az alapformát
természetesen nagybetűvel, az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az -i-re
végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk.
Alapforma: -i képzős forma:
Európa európai
Itália itáliai
Erdély erdélyi
Mátra mátrai
Duna dunai
Debrecen debreceni
Krakkó krakkói
Tamási. tamási
175. Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:
a) a több elemből álló, ország, föld, alföld, part utótagú országneveket, az országrészneveket,
valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket:
alapforma: -i képzős forma:
Magyarország magyarországi
Franciaország franciaországi
Jakutföld jakutföldi
Németalföld németalföldi
Elefántcsontpart elefántcsontparti
Kisalföld kisalföldi
Hegyalja stb. hegyaljai stb.
Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza.
b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket:
49
alapforma: -i képzős forma:
Budapest budapesti
Balatonalmádi balatonalmádi
Hódmezővásárhely hódmezővásárhelyi
Törökkanizsa törökkanizsai
Fokváros fokvárosi
Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk.
A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek
176. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt
többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel
kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk.
Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként
az alakulatot kisbetűvel kezdjük.
a) Közszói előtaggal
alapforma: -i képzős forma:
Arany-patak arany-pataki
Velencei-tó velencei-tói v. -tavi
Sólyom-sziget sólyom-szigeti
Szabadság-hegy szabadság-hegyi
Kis-kőszikla kis-kősziklai
Holdvilág-árok holdvilág-ároki
Dunántúli-középhegység stb. dunántúli-középhegységi stb.
b) Tulajdonnévi előtaggal
alapforma: -i képzős forma:
János-dűlő János-dűlői
Csepel-sziget Csepel-szigeti
Duna-part Duna-parti
Balaton-felvidék Balaton-felvidéki
Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri
Kab-hegy Kab-hegyi
Huron-tó Huron-tói v. -tavi
Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki
Dunazug-hegység stb. Dunazug-hegységi stb.
A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is.
50
alapforma: -i képzős forma:
Vas Mihály-hegy Vas Mihály-hegyi
József Attila-lakótelep József Attila-lakótelepi
Buen Tiempo-fok stb. Buen Tiempo-foki stb.
Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű
szavak is: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb.;
összetett szavak is: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy,
halastó stb.
Az olyan nevek, ill. névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl
közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonneveknek
számítanak. Így pl. a 176. b) pontban: Huron, Kab, Kaszpi; a 177. a) pontban: Cselőte,
Zéland.
177. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja
pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat
kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot
kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.
a) Közszói előtaggal
alapforma: -i képzős forma:
Holt-Tisza holt-tiszai
Dél-Kína dél-kínai
Öreg-Cselőte öreg-cselőtei
Új-Zéland új-zélandi
Nyugat-Dunántúl nyugat-dunántúli
Délkelet-Magyarország stb. délkelet-magyarországi stb.
Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll, ezt az
írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az -i képző a változatlan alapformához
kötőjellel kapcsolódik.
alapforma: -i képzős forma:
Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i
Nagy-New York stb. Nagy-New York-i stb.
b) Tulajdonnévi előtaggal
alapforma: -i képzős forma:
Kál-Kápolna (vasútállomás) kál-kápolnai
Győr-Sopron (megye) győr-soproni
Bödd-Bakod (terület) bödd-bakodi
Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. csörnöc-herpenyői stb.
Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy
kerület nevét is föltüntetjük.
Érd-Ófalu érd-ófalui
Győr-Ménfőcsanak stb. győr-ménfőcsanaki stb.
178. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van.
a) Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név kerül,
az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az -i képzős
származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a
közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.
alapforma: -i képzős forma:
Rohonci-Arany-patak rohonci-arany-pataki
Nagy-Ausztráliai-öböl nagy-ausztráliai-öböli
Alcsi-Holt-Tisza alcsi-holt-tiszai
Új-Dél-Wales új-dél-walesi
Belső-János-dűlő belső-János-dűlői
Déli-Shetland-szigetek stb. déli-Shetland-szigeteki stb.
b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak, vö. 176. a); Holt-Tisza, vö. 177.
a); János-dűlő, vö. 176. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel
kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az -i képzős származékokban
megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel,
a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.
alapforma: -i képzős forma:
Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi
Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi
Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri
Észak-borsodi-karszt észak-borsodi-karszti
Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki
Sebes-Körös-dűlő sebes-Körös-dűlői
János-dűlő-oldalas János-dűlő-oldalasi
Misa-réti-patak stb. Misa-réti-pataki stb.
179. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor, ha
azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában
a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az képzőt csak
az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.
alapforma: -i képzős forma:
Budapest–Bécs budapest–bécsi
Moszkva–Párizs moszkva–párizsi
Győr–Sopron–Ebenfurt stb. győr–sopron–ebenfurti stb.
Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az -i
képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.
alapforma: -i képzős forma:
Volga–Don-csatorna Volga–Don-csatornai
Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. Duna–Majna–Rajna-csatornai stb.
Alapformájukban hasonlóképpen, -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az
olyan névtársítások tagjait, mint:
Cseh–Morva-dombság cseh–morva-dombsági
Zala–Somogyi-határárok stb. zala–somogyi-határároki stb.
A különírt elemekből álló földrajzi nevek
180. Minden tagot külön szóba írunk, és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben
(amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót), továbbá a gazdasági
földrajzi körzetnevekben. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a
különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak
tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.
alapforma: -i (-beli) képzős forma:
Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági
Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság grúz szovjet szocialista köztársasági
Egyesült Királyság egyesült királysági
Ománi Szultánság ománi szultánsági
Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli
Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági
Római Birodalom római birodalomi
Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi
Központi Iparvidék központi iparvidéki
Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti
de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági
San Marino Köztársaság stb. San Marino köztársasági stb.
181. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye, járás, városkörnyék,
bánság, grófság, terület stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az ilyen nevek -
i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a
tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.
alapforma: -i képzős forma:
Budai járás budai járási
Veszprémi városkörnyék veszprémi városkörnyéki
Letenyei nagyközségkörnyék letenyei nagyközségkörnyéki
Voronyezsi terület voronyezsi területi
Szörényi bánság szörényi bánsági
de: Baranya megye Baranya megyei
Szabolcs-Szatmár megye Szabolcs-Szatmár megyei
Kent grófság Kent grófsági
New York állam stb. New York állami v. állambeli stb.
182. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd stb. szót különírjuk az
előtte álló névrészektől. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.
53
alapforma: -i képzős forma:
Váci utca Váci utcai
Gorkij fasor Gorkij fasori
Szabó Ilonka lépcső Szabó Ilonka lépcsői
Tas vezér utca Tas vezér utcai
Március 15. tér Március 15. téri
Tábor-hegyi út Tábor-hegyi úti
Erzsébet híd stb. Erzsébet hídi stb.
Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van, kötőjellel
kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja), a Duna-hidak stb.
183. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban
nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. – Az ilyen
kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk
változatlanul maradnak.
alapforma: -i képzős forma:
Gyöngyös város Gyöngyös városi
Mátra hegység Mátra hegységi
Duna folyam Duna folyami
Szahara sivatag stb. Szahara sivatagi stb.
(Vö. 194.)
Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is:
alapforma: -i képzős forma:
(az) olasz Alpok (az) olasz alpokbeli
(az) erdős Bükk (az) erdős bükki
(a) lengyel Magas-Tátra (a) lengyel magas-tátrai
(a) második Baku stb. (a) második bakui stb.
184. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint
névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Az ilyen alakulatokban a
különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. – Az
ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát, s ehhez fűzzük hozzá a képzőt.
alapforma: -i képzős forma:
Keveset érő Keveset érői
Székre járó Székre járói
Tilos alja Tilos aljai (v. alji)
Duna mente Duna menti
Szekszárd vidéke Szekszárd vidéki
Vác környéke Vác környéki
Rétek alatt Rétek alatti
Felső-Marcal melléke Felső-Marcal melléki
Kis-kút feletti stb. Kis-kút feletti stb.
54
Hasonlóképpen:
Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi
Maros–Körös köze stb. Maros–Körös közi stb.
Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk, az
egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel
nélkül kapcsolódik.
alapforma: -i képzős forma:
Hosszú Csobod alja Hosszú Csobod aljai (v. alji)
Kis Bot foka Kis Bot foki
Alsó Dunára dűlő stb. Alsó Dunára dűlői stb.
Hasonlóképpen:
Mária asszony sziget Mária asszony szigeti
Pál varga dűlő Pál varga dűlői
Külső Pesti út Külső Pesti úti
Régi Fóti út stb. Régi Fóti úti stb.
Az intézménynevek
186. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását,
a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.
A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások
miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.
187. A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek,
szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az és kötőszó,
valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Az -i (néha -beli) képzős
származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk,
a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
alapforma: -i képzős forma:
Egészségügyi Minisztérium egészségügyi minisztériumi
Magyar Tudományos Akadémia magyar tudományos akadémiai
Magyar Szocialista Munkáspárt magyar szocialista munkáspárti v. munkáspártbeli
Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár Danuvia központi szerszám- és készülékgyári
Madách Színház Madách színházi
József Attila Gimnázium József Attila gimnáziumi
Vas Megye Tanácsa, ill.: Vas Megyei Tanács Vas megyei tanácsi
Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai
Országos Széchényi Könyvtár országos Széchényi könyvtári
Új Egység Cipészipari Szövetkezet Új Egység cipészipari szövetkezeti
Magyar–Szovjet Baráti Társaság magyar–szovjet baráti társasági
Április 4. Gépgyár Április 4. gépgyári
Kelet-bükki Állami Gazdaság kelet-bükki állami gazdasági
43. Sz. Építőipari Vállalat 43. sz. építőipari vállalati
Volga Szálló Volga szállói (v. szállóbeli)
Szabadság Szálló stb. Szabadság szállói (v. szállóbeli) stb.
Egyszavas intézménynevek is vannak:
Belügyminisztérium belügyminisztériumi
Pénzügyminisztérium pénzügyminisztériumi
Bélyegmúzeum stb. bélyegmúzeumi stb.

Irodalom otthoni dolgozat- A rousseau-i szentimentalizmus Csokonai költészetében

A rousseau-i szentimentalizmus Csokonai költészetében

(A számok a sorrendet jelölik :D)

1. Csokonai bemutatása- nem kell az élete
2. korszak- felvilágosodás (fogalom) + a felvilágosodás általános jellemzői
3. korszak2- a magyar felvilágosodás: mettől-meddig; 2 fontos társadalmi-politikai kérdése (2ügy); irodalmi- szellemi élete
4. a szentimentalizmus bemutatása
5. a szentimentalizmus Csokonai költészetében + művek (A reményhez; A tihanyi Ekhóhoz; A magánossághoz)
6. összegzés- saját vélemény

"Beadási határidő": 2011.01.25

Fontos!
- a sok bekezdés- mindent írj külön bekezdésbe XD
- ha pl az összegzésnél idézel akkor adj meg mindent amit kell, és ahogy tanultuk -.-
-A végén előnyös, ha beleteszel egy idézetet valakitől, aki híres irodalomtörténész vagy költő:D

FUJIN

01.24-01.28

Hétfő: CSENDESNAP

Kedd:

Nyelvtan: munkafüzet: 25/21 a; 26/25 a; 27/28 a,b; felelünk a szövegtípusokból + dolgozat a tankönyv 84.85.o-i példáiból (tulajdonnevek helyesírása)

Irodalom: felelünk a Dorottyából + népiesség; elolvasni A magyarokhoz 1.-2.őt 5-5 mondat

Német1: csütörtökön dolgozat a táblázatból + mondatok,
Német2: a 12 mondta fordítása

Matek2: hétfőn dolgozat a hatványozásból, gyökvonásból és az exponenciális fv.ből

Töri: holnap felelünk az államalapítástól

Angol1: könyv/lap 56., 64.-65.o.; csütörtökre levélírás (hawaii, 103.o.)

Szerda: 

Hittan: Jézus gyógyításaiból és csodatételeiből felelés

Rajz: Következő órára írni kell 6-8 mondatot a képről, amit órán megnéztünk

Töri: államalapítás és az uralkodók

Csütörtök:

Kémia: Következő órán felelünk az alkoholoktól

Német: mondtafordítás+kedden dolgozat

Föci: Európai Unió

Hittan:Felelés az 5000 ember megvendégelésének történetétől

Péntek: 

Kémia: felelés az alkoholoktól

Töri: tk.:83. oldalról kiírni az összes büntetés típusát

Irodalom: szöveggyűjtemény: 78-79. oldal elolvaasni és mind a 2 versről 2-2 mondatot írni; Felelés: Berzsenyi Ódáiból; pénteken felelés A magyarokhoz I. 1-2-3. versszak és A magyarokhoz II. 1 és az utolsó két versszak

Fizika:felelés a térerősségből, a potenciálból és a feszültségből

Megjegyzések: A fogalmazást kedden le kell adni///Érettségi jelentkezési lap febr. 5.-ig///Magyar kisérettségi tételeket el kell kezdeni kidolgozni!///